Város - Mercure Hotel Székesfehérvár Magyar Király ****

Koronázó Bazilika Romkertje – Nemzeti Emlékhely

István király egykori koronázó bazilikájának romjainál megismerhetjük a középkori királykoronázások fontos történetét. A Romkert Mauzóleumában István király szentté avatásakor készült kőkoporsó szarkofágja, Árkainé Sztehló Lili színes ablaküvegei, valamint Aba Novák Vilmos falfestményei látható. A koronázo bazilika 1543-ig a magyar királyok koronázó temploma volt, a középkorban 38 magyar királyt koronáztak itt. Később a fiatalon elhunyt Szent Imrét és Szent Istvánt magát is itt temették el. Ezt követően 15 magyar király és számos királyi családtag talált itt örök nyughelyet. Itt tartották az országgyűléseket, itt volt az ország levéltára, kincstára, itt őrizték a koronázási ékszereket. A templom 1601-ben felrobbant, majd építőköveit a XVIII. sz-ban felhasználták új építkezésekhez. A koronázó bazilika egykori helye ma már múzeumi terület, melynek bemutatására 1938-ban, Szent István halálának 900 éves évfordulója alkalmából került sor.

Bory-vár

A vár a szerelem emlékműve, a betonépítmény alkotója Bory Jenő. Feleségének, Komócsin Ilonának építette szerelme jeléül, ezt tükrözik a falak, szobrok, festmények, kerti virágok és a napos veranda is. A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta a területet, ahol eredetileg csak egy kis acél présház présház állt. Itt töltötte a nyarat a család. Bory Jenő évről-évre bővítette a várat, mely ma a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár alaprajza is szimbolikus, két eszmei centruma van, a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, ezek a család életének két meghatározó pontját jelképezik. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található, ezen kívül a falakat festmények is borítják, de találkozhatunk mozaikokkal, üvegfestményekkel, díszkutakkal is. Bory Jenő egymaga volt a tervező építész, az építésvezető, a tót pallér és a kőműves is. 1923-tól egészen haláláig, 1959-ig építette a várat. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak kaptak helyet a vár területén.
A vár százoszlopos udvarán körbefutó folyosókon a magyar történelem nagy alakjainak szobrait láthatjuk, hősök, dalnokok és királyok személyében Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.

Órajáték

Az Órajáték figurái legendás történelmi alakokat jelenítenek meg, akik minden nap 10 és 18 óra között két óránként jelennek meg zenei kísérettel. A harangjáték zenéje az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” című dal, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az „O Pastor aeterne”. Az órafigurák között megtalálható a harsonás, Szent István király és Imre herceg, Szent László király, Szent Erzsébet és Szent Margit, Mátyás király és Beatrix királyné, akikhez fontos történetek és legendák fűződnek. Az óramű számlapja is különleges, ugyanis 24 órás beosztású. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik egy csillagtérképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon.
Az Órajáték épületében Óramúzeum kapott helyet, ahol több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható. Előzetes bejelentkezés alapján látogatható, minimum 10 főtől.

Árpád-fürdő

Az épület eredetileg 1905-ben épült szecessziós stílusban, kagylódíszítésű, kupolás műemlékfürdő, melyet gondos rekonstrukciót követően 2010 tavaszán adták át újra a nagyközönségnek. Gazdag wellness kínálatával és egyedülálló hangulattal várja a pihenni vágyókat. Eredetileg az Árpád-forrás szénsavas vizére építették az épületet, mely sokáig tisztasági fürdő funkciót töltött be. A 1920-as évek elején korszerűsítés zajlott és az Árpád Szállóval bővítették az épületegyüttest. A fürdő gőzellátását 1946-tól távhőszolgáltatással biztosították a székesfehérvári erőműből. A 2010-es felújításkor eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A fürdő modern technikát kapott. A fürdő legizgalmasabb részei a török fürdő, a mozaikkal kirakott ülőmedence, az ülő pezsgőfürdő és a központi fürdőmedence vagy a mozaikcsempés tepidárium. Az újonnan emelt épületrészben szaunák, gőzkabin és élményzuhany kaptak helyet.

Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttes

Három különálló ház összeépüléséből jött létre az épülettömb, a XVII. század barokk-rokokó stílusát láthatjuk rajta. Különlegességei az épületnek, hogy a felújítás során is megmaradtak az eredeti barokk freskó részletek, stukkók, falmaradványok. Egykori tulajdonosai a város legelőkelőbb személyei voltak, úgy, mint Hiemer Mihály városbíró, Ferdinand Caraffa gróf és Matthias Pfund. Ma egy modern, több szolgáltatást nyújtó épületkomplexum, ahol többek között konferenciaterem, sajtóterem, lakosztályok, házasságkötő terem és étterem is található. Az épületben kapott helyet az Európa szinten is ismert gyűjtemény, a Hetedhét Játékmúzeum, valamint a Tourinform Iroda és a „Kapitány Titkai” Szabadulószoba is.

Sóstó Természetvédelmi Terület

Közel 20 000 négyzetméternyi zöldfelület várja a látogatókat sétautakkal, tanösvénnyel, interaktív madárlessel, a stadion mellett pedig pihenő- és játszótér is segíti a kikapcsolódást. A Sóstó Látogatóközpontban megismerkedhetünk a természetvédelmi terület különleges madár- és növényvilágával. A Látogatóközpont garantált túrákat is ígér, melyeken a természetvédelemhez kötődő túrákon kívül stadiontúrákkal is várják az érdeklődőket, ahol a Sóstói Stadion

Alba Aréna

Székesfehérvár legújabb rendezvényhelyszíne a több, mint 8.100 fő befogadására alkalmas multifunkcionális jég-és rendezvénycsarnoka. A létesítmény egy alapvetően sportfunkciót ellátó csarnok, mely kiemelten a jégkorongsport rendezvényeinek lebonyolítására létesült. Multifunkcionalitása a csarnokban állandóan jelen lévő jég befedhetőségével biztosítható, mely segítségével más elterjedt sportág számára biztosítható lesz a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő játéktér. Többek között jégkorong, műkorcsolya, gyorskorcsolya, kosárlabda, röplabda, kézilabda, tenisz és torna sportok számára is alkalmas az aréna, ezen kívül rendezvények, koncertek helyszíne is lesz a jövőben. A csarnoktérhez egyéb, sporttól független multifunkcionalitást biztosító terek, mint éttermek, büfék, irodák, tárgyalók, és többfunkciós termek is kapcsolódnak.

Országalma és Városház tér

Ohmann Béla alkotása, a köznyelvben Országalmának nevezett „Fehérvári jog” című alkotás annak állít emléket, hogy Székesfehérvár szabad királyi város jogállását az államalapító Szent Istvántól kapta. 1945-ben a szovjet katonaság bedeszkázta, az ötvenes években félbevágták és a felső részét eltávolították. Az 1960-as években újra kerek formát kapott, 1986-ban visszakerült a kereszt is. A talapzaton három oroszlán tartja az országalmát, három címerrel: az ország, a város és II. András címerét. Három jelentős évszám is helyet kapott rajta:
1001- István királlyá koronázása
1688- a város felszabadulása a török uralom alól
1938- István király halálának 900. évfordulója
Az Országalma a Püspöki Palota és Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum között található a Városház téren. A Városháza két épülete is meghatározó, az épület két emeletes részét már az 1698. évi telekkönyv városházaként tartja nyilván. A városban látható három Aba-Novák Vilmos által készített falkép egyikét őrzi, valamint itt helyezték el a 2013-ban közadakozásból megvásárolt Szent Korona, később az Országalma, a jogar és a kard hiteles másolatát is.

Virágóra

A város különleges látványossága évről-évre megújuló virágkertészeti alkotás, mely tavasztól őszig mutatja a pontos időt. A Fő utcán sétálva az Országzászló téren pillanthatjuk meg a Virágórát, melyet 1960-ban hozott létre a Székesfehérvári Szolgáltató Vállalat kertészeti részlege. Tervezője Horváth Jenő, városi főkertész volt. A hatalmas óramutatókat földbe süllyesztett, speciális óraszerkezet működteti, segítségével tavasztól őszig mutatja a pontos időt.

Csitáry G. Emil Uszoda és Strandfürdő

A Csitáry G. Emil Uszoda és Strandot 1934-ben Csitáry G. Emil polgármester avatta fel. Ma a fedett medencecsarnokban 640 fő befogadására alkalmas öltözőrendszer, 21x50 méteres versenymedence, 16x8,5 méteres tanmedence és 640 férőhelyes lelátó kapott helyet.
Az uszodában egy 8 pályás versenymedence és egy tanmedence található. Az uszodában rendszeresek az úszó- és szinkronúszoversenyek, öttusa fordulók és vízilabda mérkőzések és edzőtáborok is. Az alagsorban három szauna várja a vendégeket, két csobbanó medencével. 2018 nyarára a strand fejlesztése és felújítása is befejeződött, amikor szinte az összes burkolat, közmű és zöldfelület megújult, de új medencéket is építettek. A fürdőzőket háromcsúszdás medence, pezsgőfürdős és sodrófolyosós élménymedence, és egy gyerekmedence is várja.

Székesfehérvár